Az Egészségügyi Világszervezet kimutatása szerint, Európában évente több mint 5 millió ember hal meg szív- és érrendszeri betegségekben, (55 nő - 43 férfi arányban

Az Európai Unióban a kardiovaszkuláris betegségekből származó közvetlen és közvetett költségek éves összege több mint 193 milliárd euró. Ennek leginkább a magas koleszterinszint az oka. Becslések szerint az európai lakosság 20 százalékának, vagy körülbelül 100 millió embernek van magas koleszterinszintje. A változókort elért hölgyeknél előforduló halálesetet leggyakrabban a szív és érrendszeri betegségek okozzák. Főleg azon hölgyek körében, akik dohányoznak, túlsúlyosak vagy nem mozognak rendszeresen.

Szív- és érrendszeri betegségekben hal meg a legtöbb férfi és nő.

Ez a grafikon a szív- és érrendszeri betegségekben szenvedő népesség százalékát ábrázolja:




A következő grafikon a magas koleszterinszinttel rendelkező férfiak és nők számát ábrázolja az Egyesült Királyságban (2003-as adatok):




Mit is az a koleszterin?

A koleszterin a zsírok (lipidek) közé tartozó szerves vegyület, mely a szervezet számára alapvetően fontos, nélkülözhetetlen. Ez egy olyan zsírfajta, amely majdnem minden állati eredetű élelmiszerben megtalálható. A máj 20-25% koleszterint termel naponta, ami magában elég ahhoz, hogy fedezze a test szükségleteit. Általában a lerakódott koleszterin 50%-a felszívódik a vékonybélben, ami egy összetett folyamat és visszakerül a véráramba.

A koleszterin minden sejthártyában jelen van a szervezetben. Elősegíti az idegszálakat körülvevő zsírsav védőréteg helyreállítását, és a hormonképződés lényeges építőkockája, mint például a nemi hormonok és a mellékvese mirigyek által termelt és kibocsátott hormonok. A koleszterin epe só termelésre is képessé teszi a szervezetet, ráadásul a bőrünket érintett napsütést D-vitaminná alakítja, és fontos az A-,D-, E- és K-vitaminok anyagcseréjéhez.

Koleszterin nélkül a szervezetünk nem működne, de ennek ellenére a vérben található túlságosan magas koleszterinszint növeli a szívkoszorúér-megbetegedések és érrendszeri betegségek kialakulásának a kockázatát.

Mivel a koleszterin nem oldódik vízben, így mielőtt visszakerül a véráramba speciális fehérjékhez kell kötődnie. Ezek a speciális fehérjék a lipoproteinek, amelyek a vérben lévő és a vízben köztudottan nem oldódó zsírokat szállítják. Két lényeges lipoprotein létezik: alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL) és magas sűrűségű lipoprotein (HDL).

Alacsony sűrűségű lipoprotein (LDL)

A koleszterint a májból szállítja a sejteknek, ha viszont túl sok termelődik és a sejtek keveset használnak fel belőle, akkor a koleszterin lerakódik az érfalba, ezért az LDL-koleszterint "veszélyeztető koleszterinnek" is nevezik. A szervezetünk koleszterin szintjének a legnagyobb része (körülbelül 70%) ebben a formában szállítódik. Ez főleg zsírból áll, egy nagyon alacsony fehérje tartalommal. A magas LDL szint növeli a kardiovaszkuláris betegségek kialakulásának az esélyét, mivel az LDL a koleszterin lerakódását eredményezi a véredényekben.

Nagy sűrűségű lipoprotein (HDL)

A HDL-koleszterin nevét az angol "high density lipoprotein" kifejezés kezdőbetűitől kapta, magyarul nagy sűrűségű lipoproteint jelent, amit általában "jótékony koleszterinfajtának" is nevezünk. Szerepe abban áll, hogy a már lerakódott koleszterint az érfalból visszaszállítja a májba, ami ott lebomlik, végül a bélben végzi. Így védi az érfalat. A HDL-koleszterin lényegében fehérjét, kevés koleszterint, trigliceridet és foszfolipidet tartalmaz. Mivel a HDL megelőzi a koleszterol lerakódását a véredényekben, csökken a szívbetegségek kialakulásának a kockázata.

Amikor étel formájában juttatunk zsírokat a szervezetbe, azok olyan triglicerideket képeznek, amelyek felszívódnak a vérben és energianyerés céljából elégnek vagy letétbe kerülnek a szervezet zsírraktárjában. A magas triglicerid szintek gyakran illenek az alacsony szintű jó (HDL) koleszterinhez vagy a magas szintű rossz (LDL) koleszterinhez.

A magas koleszterinszint következményei

A magas, rendellenes koleszterinszint (hypercholesterolemia) – ami magasabb LDL koncentrációt és alacsonyabb HDL koncentrációt jelent, erősen kapcsolatba hozható a kardiovaszkuláris betegségek kialakulására való hajlammal, mert ezek az érelmeszesedés (atherosclerosis) kialakulását okozzák).

Ez a betegség szívrohamhoz, infarktushoz, és érrendszeri megbetegedésekhez vezethet. Az artériák falán lévő zsíros lerakódások következtében megkeményedik az érfal és az ér is beszűkül, ez okozza az érelmeszesedést. A szívinfarktust a szívkoszorúérben bekövetkező vérrögösödés vált ki. A vérrög növekedésével csökken a verőerekben átáramló vér mennyisége. A szívizom végül működésképtelenné válik, vérellátása egyre rosszabb, így az izomszövet oxigén hiányában fulladni kezd és bekövetkezhet a szívinfarktus.

A magas koleszterinszint kezelése

Mivel a magas koleszterinszintnek nincsenek nyilvánvaló tünetei, így egy egyszerű vérvizsgálat kimutathatja a vér koleszterin tartalmát (millimol/liter). Különösen a különböző típusú lipoproteinek szintje a fontos, nem pedig a teljes koleszterinszint értéke.

Ezek a következők:

Teljes koleszterinszint (USA és néhány más ország)	Teljes koleszterinszint (Kanada és Európa legtöbb országa)
200 mg/dL alatt	5,2 mmol/L alatt	Elvárt
200-239 mg/dL	5,2-6,2 mmol/L	Magas határ
240 mg/dL és felett	6,2 mmol/L felett	Magas

LDL koleszterin (USA és néhány más ország)	LDL koleszterin (Kanada és Európa legtöbb országa)
70 mg/dL alatt	1,8 mmol/L alatt	Optimális azoknál, akiknél nagyon magas a szívbetegség kockázata
100 mg/dL alatt	2,6 mmol/L alatt	Optimális azoknál, akiknél fennáll a szívbetegség kockázata
100-129 mg/dL	2,6-3,3 mmol/L	Optimálishoz közel
130-159 mg/dL	3,4-4,1 mmol/L	Magas határ
160-189 mg/dL	4,1-4,9 mmol/L	Magas
190 mg/dL és felett	4,9 mmol/L felett	Nagyon magas

HDL koleszterin (USA és néhány más ország)	HDL koleszterin (Kanada és Európa legtöbb országa)
40 mg/dL alatt (férfiaknál) 50 mg/dL alatt (nőknél)	1 mmol/L alatt (férfiaknál) 1,3 mmol/L alatt (nőknél)	Gyenge
50-59 mg/dL	1,3-1,5 mmol/L	Jobb
60 mg/dL és felett	1,5 mmol/L felett	Legjobb

Trigliceridek (USA és néhány más ország)	Trigliceridek (Kanada és Európa legtöbb országa)
150 mg/dL alatt	1,7 mmol/L alatt	Elvárt
150-199 mg/dL	1,7-2,2 mmol/L	Magas határ
200-499 mg/dL	2,3-5,6 mmol/L	Magas
500 mg/dL és felett	5,6 mmol/L felett	Nagyon magas

Nagyon sok olyan tényező létezik, amely magas koleszterinszintet okoz, de a leggyakoribb azonban a magas zsírtartalmú ételfogyasztás, különösen a telített zsírokban gazdag termékek fogyasztása. A telített zsír túlzott fogyasztása növelheti a "rossz" (LDL) koleszterin szintjét.
A magas koleszterinszintnek különböző háttér tényezői lehetnek: pajzsmirigy működés, életkor, a személy neme, a családi háttér (öröklődés), cukorbetegség, túlsúlyosság, magas vérnyomás, túlzott alkoholfogyasztás, dohányzás és bizonyos ritka vese és májzavar.

Általában két mód van a magas koleszterin csökkentésére.

Az első főleg az életvitellel kapcsolatos szokások megváltoztatása: odafigyelni a helyes étkezésre, a testsúlyszabályozásra, és a rendszeres mozgásra. A szív- és érrendszeri betegségek 80 százaléka megelőzhető ezen szokások megváltoztatásával.

A második pedig az életmód megváltoztatása együtt bizonyos koleszterin-csökkentő gyógyszerek szedésével.

Életmód:

Az egészséges táplálkozás csökkentheti a koleszterinszintet. Ennek főleg a telített zsírokban kellene alacsonynak lennie (kevesebb, mint a napi kalóriabevitel 7 százaléka), és az általános zsírtartalom is alacsony legyen. Kekszek, sütemények, tészták, vörös húsok, kemény sajtok, feldolgozott húsok és vajak, amelyek telített zsírtartalma magas.
Helyette, alacsony zsírtartalmú tejtermékeket ajánlatos fogyasztani.
Húsokat grillezni vagy párolni kellene a sütés helyett. Ha sütőben sütjük is, akkor egy sütőrácsra kellene ráhelyezni, hogy a zsír könnyen kisülhessen a húsból. Olajban való sütéskor válasszunk inkább napraforgó olajat. A szárnyashúsok bőrét távolítsuk el. Kutatások szerint a szójában gazdag termékek segítik a koleszterinszint csökkentését. Tehát jó ötlet, ha a zsíros húsok helyett szójában gazdag termékeket fogyasztunk.

Különböző kutatási eredmények azt is bebizonyították, hogy a szójafehérje és a szója izoflavonok pozitív hatással vannak a szív egészségére. Ráadásul klinikai tesztek kimutatták, hogy a szójafehérje, a szójarost és a szójacsíra különleges keveréke együtt az izoflavonokkal és a foszfolipidekkel több mint kétszer erősebbek az LDL-koleszterin és a trigliceridek csökkentésében mint a szójafehérje magában.

Halak, főleg a szardínia, a lazac, a makréla és a pisztráng Omega-3 zsírsavakat tartalmaznak, melyek szintén hozzájárulnak az LDL-koleszterin csökkentéséhez.

Bizonyos ételek pedig koleszterint tartalmaznak. Ezek a tojások, garnélarákok és a belsőségek, mint például a máj és a vese. Ezt a fajta koleszterint étrendi koleszterinként ismerik és ez a telített zsíroknál sokkal alacsonyabb hatással van a vér koleszterinszintjére. Hacsak az orvos másképpen nem javasolja, ezeknek az ételeknek a fogyasztását nem szükséges lecsökkenteni.

Szintén nagyon fontos rostban gazdag, főleg oldható rostokban gazdag ételeket fogyasztani. Kimutatások szerint az oldható rostok akár 5% százalékkal is csökkenthetik a koleszterint, ilyen termékek a zab, hüvelyesek és bizonyos gyümölcsök és zöldségek. Ezek a termékek lecsökkentik a koleszterin felszívódását a belekben.

Köztudott, hogy ételek, melyek növényi szterolokat, valamint sztanolokat- más nevükön fitoszterolok és fitosztanolok- tartalmaznak csökkenthetik a vér koleszterinszintjét. Ezeknek a természetes forrása a rizskorpában, az avokádóolajban, a búzacsirában és az extra szűz olívaolajban található. Előnyük, hogy csökkentik a "rossz" LDL- koleszterin felszívását a belekben anélkül, hogy negatív hatással lennének a "jó" HDL koleszterinre.

A túlsúlyosság azt is jelentheti, hogy magas az egyén koleszterinszintje, úgyhogy a fogyás segítheti az LDL koleszterin csökkenését és az HDL szint növekedését.

Természetesen a több testmozgás is hozzájárul a koleszterinszint csökkentéséhez. Ajánlatos napi 30 perc mérsékelt/erős testmozgás. Szintén nagyon fontos a derékméret lecsökkentése.

Mivel a magas koleszterinszint növelheti a szívbetegség kialakulásának kockázatát, így bármilyen további szívbetegséghez vezető tényezőre oda kell figyelni, ilyenek például a dohányzás és a túlzott alkoholfogyasztás.

Végül, fontos az alvás mennyisége is és a vérnyomás normális szinten való tartása.

Gyógyszerek:

Az orvosok koleszterin csökkentő gyógyszereket írhatnak fel szívbetegeknek, vagy olyan egyéneknek, akik más tényezők miatt hajalmosak ezen betegségekre.

A koleszterincsökkentő gyógyszerek statinok. Ezekről kimutatták, hogy csökkentik a szív- és érrendszeri megbetegedésekből, infarktusokból fakadó halálozások számát .

Az aszpirint is gyakran felírják, de ennek a gyógyszernek a szedése 16 év kor alatt nem ajánlott.

Az orvosok gyakran ajánlják a hormonpótló terápia alkalmazását a változókort elért hölgyek esetében. Hiszen azt feltételezték, hogy az endogén ösztrogén hormonok csökkenésével a változókorban az exogén ösztrogénnek hasonló hatása lehet. Ennek ellenére különböző kutatómunkák, főleg a "Women’s Health Initiative" és a "Million Women Study" címet viselő tanulmányok alátámasztják, hogy felmérések szerint a hormonpótló terápia alkalmazása nem nyújt védelmet, sőt növeli a szívroham kockázatát és használatának főleg az első évében növeli a trombózisos szívroham előfordulásának az esélyét.